A legtöbb hagyományos iszlám jogtudományi könyv a Korán 4. szúrájának 34. verssorát a nők elleni erőszak és a feleségverés igazolására használja. De vajon Isten valóban azt parancsolta volna, hogy az emberek erőszakot alkalmazzanak bármely ártatlan teremtményen? Ebben a cikksorozatban bemutatásra kerül, hogy ez egyáltalán nem így van. Az említett Koránverssor nem a feleség megverését engedélyezi, hanem a nő méltóságát védi, és a váláshoz való jogát biztosítja.
4. RÉSZ – A ‘DARB’ (ضرب) SZÓ A KORÁNBAN
A cikksorozat első részében említésre került, hogy a ‘darb’ (ضرب) arab szó nyelvtani környezettől függően megannyi különböző jelentéssel bírhat [1]. Alapjelentésében azt jelenti: “valamit valamire ráütni, ráerősíteni” [2]. Néhány példa a ‘darb’ szó Koránban előforduló különböző jelentéseivel kapcsolatban:
1. Ütni
“Valakinek a testére mért rúgás, pofon, csapás, vagy bottal intézett ütés”. Az alábbi Koránverssort Isten a badri csatával[3] kapcsolatban nyilatkoztatt ki:
اِذْ يُوح۪ي رَبُّكَ اِلَى الْمَلٰٓئِكَةِ اَنّ۪ي مَعَكُمْ فَثَبِّتُوا الَّذ۪ينَ اٰمَنُواۜ سَاُلْق۪ي ف۪ي قُلُوبِ الَّذ۪ينَ كَفَرُوا الرُّعْبَ فَاضْرِبُوا فَوْقَ الْاَعْنَاقِ وَاضْرِبُوا مِنْهُمْ كُلَّ بَنَانٍۜ
És amikor az Úr azt mondta az angyaloknak: “Én veletek vagyok, adjatok hát bátorságot a hívőknek. Akik pedig megtagadják az igazságot[4], azok szívébe félelmet ültetek.” Csapjatok hát le a nyakuk tövére és csapjatok le még az ujjbegyeikre is![5] (Korán 8:12)
2. Ölni (“Agyoncsapni”)
Ha egy halálos fegyverrel (például karddal) megütnek valakit, akkor az az illető halálát okozza. A következő Koránidézetben így kerül használatra a ‘darb‘ (ضرب) szó:
فَاِذَا لَق۪يتُمُ الَّذ۪ينَ كَفَرُوا فَضَرْبَ الرِّقَابِۜ حَتّٰٓى اِذَٓا اَثْخَنْتُمُوهُمْ فَشُدُّوا الْوَثَاقَۙ فَاِمَّا مَنًّا بَعْدُ وَاِمَّا فِدَٓاءً حَتّٰى تَضَعَ الْحَرْبُ اَوْزَارَهَاۚۛ
Ha a csatában azokkal találkoztok, kik tagadják, elutasítják az igazságot[6] sújtsatok le (‘darb’) kardotokkal nyakuk tövére[7] addig míg nem sikerül ártalmatlanítani őket. Ekkor a maradékukat zárjátok el szigorúan/biztonságosan[8]. Ezután engedjétek őket szabadon, akár ellenszolgáltatás nélkül (nagylelkűségből), vagy pedig váltságdíj ellenében. Tegyetek így azért, hogy a háború okozta problémák elsimuljanak/elmúljanak. (Korán 47:4)
3. Példát adni
A ‘darb‘ szó azt is jelentheti: “példát adni”. Amikor valamilyen témával kapcsolatban egy példát említünk, akkor az segíti az adott téma elménkben való “rögzülését”. Tehát újból a “valamit valamihez rögzíteni” jelentéssel találkozunk. Az alábbi Koránverssben ebben a jelentésben használatos a ‘darb‘ szó:
اَلَمْ تَرَ كَيْفَ ضَرَبَ اللّٰهُ مَثَلًا كَلِمَةً طَيِّبَةً كَشَجَرَةٍ طَيِّبَةٍ اَصْلُهَا ثَابِتٌ وَفَرْعُهَا فِي السَّمَٓاءِۙ
Nem látod hát/nem veszed hát észre, hogy Isten milyen példát említ (‘darb’)? A szép szó olyan, mint egy fa, melynek gyökerei stabilak, ágai az égig érnek. (Korán 14:24)
4. Sétálni, gyalogolni, útra kelni
Séta, gyaloglás közben minden lépésnél egyik lábunkat a földhöz “rögzítjük”, míg a másik lábunkat felemeljük és előrébb helyezzük. Tehát itt is a “valamit valamihez rögzíteni” jelentéssel van dolgunk. Példa a Koránból:
وَاِذَا ضَرَبْتُمْ فِي الْاَرْضِ فَلَيْسَ عَلَيْكُمْ جُنَاحٌ اَنْ تَقْصُرُوا مِنَ الصَّلٰوةِۗ اِنْ خِفْتُمْ اَنْ يَفْتِنَكُمُ الَّذ۪ينَ كَفَرُواۜ
Ha útra keltetek (‘darb’) és attól féltek, hogy azok, kik tagadják az igazságot[9], megtámadnak benneteket, akkor nincsen azzal semmi gond, ha a rituális imádkozást lerövidítitek… (Korán 4/101)
5. Valamit letakarni, lefedni
Amikor egy ruhával eltakarjuk, lefedjük bizonyos testrészeinket akkor tulajdonképpen az adott ruhadarabot az adott testrészre rögzítjük. Újból csak a “valamit valamihez rögzíteni” kifejezésre vezethető vissza ez a jelentés is.
وَلْيَضْرِبْنَ بِخُمُرِهِنَّ عَلٰى جُيُوبِهِنَّۖ …
…és (a hívő nők) hadd takarják hát le (‘darb’) kendőjükkel melleiket is… (Korán 24:31)
6. A nő (feleség) felé irányuló ‘darb‘ (hagyni valakit, hogy egy adott helyen lakjon)
A Korán 4:34-es sorában a következő három utasítás illetve egy tiltás követi egymást:
وَاللاَّتِي تَخَافُونَ نُشُوزَهُنَّ فَعِظُوهُنَّ وَاهْجُرُوهُنَّ فِي الْمَضَاجِعِ وَاضْرِبُوهُنَّ فَإِنْ أَطَعْنَكُمْ فَلاَ تَبْغُواْ عَلَيْهِنَّ سَبِيلاً
… ami pedig azokat a nőket illeti, akik esetében attól tartotok, hogy el szándékozik válni tőletek (‘nusúz’), adjatok nekik tanácsot (mondjatok nekik kedves szavakat), háljatok külön ágyban és ‘darb’ -oljátok őket/hagyjátok őket békén/hagyjátok őket (továbbra is otthon) lakni. Aztán ha szívből hallgatnak rátok, ne keressetek más utat ellenük. (Korán 4:34)
[1] Kitab al-‘Ajn (arab lexikon): ضرب.
الضَّرْبُ يقَع على جميع الأعمال <- A ‘darb’ szó cselekmények különféle kategóriáit fejezi ki.
Kitab al-‘Ajn, írta Al-Halíl ibn Ahmad al-Farahídi (élt kb. 718-791, ami hidzsri években számolva 100-175). A munkát felülvizsgálta Mahdi al-Makhzúmi és Ibrahim asz-Szamrai Iránban, 1988-ban (1409. hidzsri évben). A könyv az első (máig fennmaradt) arab lexikon. Mikor egy-egy arab szó jelentését, jelentéseit ebben a könyvben kerestük meg, a következőképpen hivatkozunk rá a cikksorozatban:
Kitab al-‘Ajn (arab lexikon): نشز <- a szó, melynek jelentését keressük.
إذا زحف عن مجلسه فارتفع فويق ذلك <- a szó jelentése, jelentéseinek egyike (eredeti, arab szöveg).
A lexikon digitális formában, az interneten is megtalálható.
[2] Mufradat (a Korán kifejezéseinek lexikonja): ضرب
إيقاع شيء على شيء <- valaminek egy másik dologra való ráütése/ráerősítése.
A Mufradat (vagyis a Mufradat al-Fazl al-Korán) egy lexikon, mely a Koránban található kifejezéseket gyűjtötte össze. Írta Abul-Qasim al-Husszein bin Mufaddal bin Muhammad Ar-Raghib Al-Iszfahani (meghalt 1108./502. hidzsri évben). A munkát felülvizsgálta Szafwan Adnan Dawúdi, Damaszkuszban és Beirútban, 1992-ben (1412. hidzsri évben).
[3] Badri csata: A badri csatában (624-ben) Mohammed próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) vezetésével vívtak harcot a muszlimok a mekkaiak ellen, akik azt megelőzően kiűzték a muszlimokat mekkából. (Forrás: Iszlám kislexikon, Serdián Miklós György, Editio Plurilingua, Budapest 2021)
[4] 8:12-as Koránverssor a badri csatával[3] kapcsolatban került kinyilatkoztatásra. A fordításban olvasható “akik megtagadják az igazságok” nem általános értékű kifejezés, hanem konkrétan a badri csata résztvevőire vonatkozik: a mekkaiak egy része nem csak Mohammed prófétaságát és az iszlámot tagadta meg, hanem olyan alapvető igazságokat is, hogy az újdonsült muszlimoknak joguk volna szabadon gyakorolni a vallásukat. A vallásszabadság igazságát megtagadva üldözték a muszlimokat, életveszélyt jelentettek a muszlimokra és veszélyt jelentettek a vallászabadságra, így hadat kellett ellenük hirdetni. A badri csatára vonatkozó vers ezen személyekre utal, akik ártatlanok élethez való jogát, szabad vallásgyakorlását tagadták meg.
[5] A 8:12-es Koránidézetben olvasható utasítások igen agresszívnak hangozhatnak, ha az adott sort egymagában olvasssuk. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy az adott rész a badri csatával kapcsolatban került kinyilatkoztatásra. Háborúról van szó, ahol a győzelem az életben maradáshoz szükséges, ebben az esetben, mint általában egy háborúban, a katonáknak teljes odaadással kellett küzdeniük az életükért.
[6] A 4:74-es Koránverssor háborús helyzetben került kinyilatkoztatásra (“Ha a csatában azokkal találkoztok…”). A fordításban olvasható “kik tagadják, elutasítják az igazságot” kifejezés nem általános értékű, hanem konkrétan a muszlimokkal háborús helyzetben lévő ellenségre vonatkozik. Mohammed próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) idejében az emberek egy része nem csak Mohammed prófétaságát és az iszlámot tagadta meg, hanem olyan alapvető igazságokat is, hogy az újdonsült muszlimoknak joguk volna szabadon gyakorolni a vallásukat. A vallásszabadság igazságát megtagadva üldözték a muszlimokat, életveszélyt jelentettek a muszlimokra és veszélyt jelentettek a vallászabadságra, így hadat kellett ellenük hirdetni. A Koránidézet ilyen személyekre vonatkozik, akik ártatlanok élethez való jogát, szabad vallásgyakorlását tagadják meg.
[7] A 4:74-es Koránidézetben olvasható utasítások igen agresszívnak hangozhatnak, ha az adott sort egymagában olvasssuk. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy az adott rész háborús helyzettel kapcsolatban került kinyilatkoztatásra (“Ha a csatában azokkal találkoztok…”). Háborúról van szó, ahol a győzelem az életben maradáshoz szükséges, ebben az esetben, mint általában egy háborúban, a katonáknak teljes odaadással kellett küzdeniük az életükért.
[8] A háborúban fogságba esett ellenség szigorúan őrzött helyre való elzárása elsősorban biztonsági intézkedés.
[9] 4:101-es Koránverssor (hasonlóan a 4:74-es Koránverssorhoz[6] ) is háborús helyzetben került kinyilatkoztatásra: “ha attól féltek …, hogy megtámadnak benneteket”. Ennek fényében a “kik tagadják, elutasítják az igazságot” kifejezés magyarázata az [6]-os lábjegyzetben található.
Add comment